A kefir probiotikus ital ígéretes az Alzheimer-kór megelőzésében

A kefir probiotikus ital ígéretes az Alzheimer-kór megelőzésében

Egy egyszerű probiotikus ital segíthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben? Egy új tanulmány azt vizsgálja, hogy a kefir hogyan csökkenti az idegrendszeri gyulladást és támogatja az agy egészségét, reményt adva a jövőbeli táplálkozási beavatkozásokra.

A cikk a Journal legutóbbi cikkében jelent megAz agyi viselkedés és az immunitás integrálóA kutatók humán résztvevők és állatmodellek bevonásával készült tanulmányokat vizsgáltak, hogy megvizsgálják a kefir, egy probiotikumokban gazdag fermentált élelmiszer kognitív funkciókra, neurodegenerációra és oxidatív stresszre gyakorolt ​​hatását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kefir ígéretes lehet az Alzheimer-kór lehetséges kiegészítő kezelésében, és gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságai miatt neuroprotektív előnyökkel jár. Mindazonáltal szabványosított készítményekre és nagyszabású klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy igazolni lehessen terápiás potenciálját humán betegeknél.

Az Alzheimer-kór monitorozása és kezelése

A kefir potenciális agyműködést serkentő hatása túlmutat az Alzheimer-kóron, új kutatások azt sugallják, hogy szabályozhatja a hangulatot és a stresszt azáltal, hogy befolyásolja a bél-agy tengelyt. Egyes tanulmányok összefüggésbe hozták a probiotikumokban gazdag étrendet a szorongás és a depressziós tünetek csökkenésével.

Az Alzheimer-kór vezető szerepet játszik a demencia globális terhében, az esetek körülbelül 60%-át teszi ki, ami kognitív hanyatláshoz és memóriavesztéshez vezet. 2050-re a prevalencia várhatóan 150 millióra emelkedik, mivel a népesség folyamatosan öregszik. Ennek a betegségnek a tünetei közé tartozik a zavartság, a beszéd nehézségei és a memóriavesztés, amelyek végül nagymértékben befolyásolják a viselkedést és az állapotot, ami a függetlenség elvesztéséhez vezet.

Jelenleg nincs gyógymód erre az állapotra, és a jelenlegi kezelések elsősorban a tünetek kezelésére összpontosítanak. A kialakulóban lévő megközelítések azonban a tau-fehérjék és a béta-amiloid plakkok felhalmozódásának csökkentését célozzák, amiről a kutatók kimutatták, hogy elősegíti az agysejtek sorvadását és károsodását a mikroglia túlaktiválásával összefüggő krónikus gyulladás révén. Ezenkívül az inzulin jelátviteli zavara és az oxidatív stressz szerepet játszik a betegség progressziójában, megerősítve a többféle kezelési stratégia szükségességét. A diagnosztikai fejlesztések lehetővé tették az orvosok számára a korai rizikófaktorok kimutatását is az agy-gerincvelői folyadékban és a vérben található biomarkerek monitorozásával, és a hangsúlyt a megelőzésre helyezték át.

Az életmódbeli változások és az Alzheimer-kór kockázata

Míg egyes esetek öröklődnek, az Alzheimer-kór legtöbb esete szórványos, és az öregedés, az életmód és az egészségügyi állapotok, például az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás befolyásolja. A kutatások szerint ezeknek a kockázati tényezőknek a kezelése az esetek több mint 30%-át megelőzheti. A bélrendszer egészsége is szerepet játszik, mivel a bélbaktériumok egyensúlyhiánya gyulladást válthat ki és ronthatja a kognitív hanyatlást olyan útvonalakon keresztül, mint a TLR4/MYD88/NLRP3 jelátviteli kaszkád.

Az életmódbeli változtatásokat, különösen az étrendet a kockázati tényezők csökkentésének hasznos módjaként azonosították. Az erjesztett élelmiszerek gazdagok probiotikumokban, amelyeket az Alzheimer-kórban szenvedő emberek kognitív funkcióinak fokozására tanulmányoznak. Az ilyen élelmiszerek jótékony hatású vegyületeket tartalmaznak, amelyek csökkenthetik az idegrendszeri gyulladást és az oxidatív stresszt, mindkettő kulcsfontosságú tényező a betegség progressziójában.

A probiotikumok közül a kefir azért emelkedik ki, mert a probiotikumok mellett mikrobák és tápanyagok átfogó összetételét tartalmazza, amelyek ásványi anyagokat, vitaminokat és fehérjéket tartalmaznak. A mikrobiális összetétel azonban jelentősen eltérhet a termelési módszerektől függően, ami megnehezíti a vizsgálatok összehasonlítását. Ezeknek a készítményeknek a szabványosítása kritikus fontosságú a reprodukálhatóság biztosítása érdekében a jövőbeni klinikai alkalmazásokban. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a kefir támogathatja az agy egészségét azáltal, hogy csökkenti az oxidatív károsodást és a gyulladást, és modulálja az inzulin jelátviteli útvonalakat, például a PI3K/AKT/GSK-3β/MTOR tengelyt, amely kulcsszerepet játszik a neuronok túlélésében és a szinaptikus plaszticitásban. Ebben az áttekintésben a kutatók szisztematikusan azonosították és értékelték a kefir Alzheimer-kórra gyakorolt ​​hatásait vizsgáló tanulmányokat.

Ez az ábra bemutatja a bél dysbiosis szerepét az Alzheimer-kór ideggyulladásában és patofiziológiájában. A diszbiotikus bélmikrobióta aktiválja a gyulladásos utakat, ami fokozott oxidatív stresszhez vezet. Ez viszont kiváltja a mikroglia aktiválódását a központi idegrendszerben. Az aktív mikroglia ezután stimulálja az asztrocitákat, ami a vér-agy gát (BBB) ​​felbomlásához vezet, ami tovább fokozza a mikroglia aktivációját egy ördögi körben. A BBB kompromittálása és a mikroglia aktiválása egyaránt hozzájárul a béta-amiloid plakkok és neurofibrilláris gubancok kialakulásához és lerakódásához a tau fehérje hiperfoszforilációján keresztül, ami elősegíti az idegsejtek apoptózisát, szinaptikus diszfunkcióját és a betegség progresszióját.

Korlátozott bizonyítékok humán vizsgálatokból

A kutatók hét releváns tanulmányt azonosítottak öt orvosi adatbázisból, amelyek közül csak az egyikben szerepeltek humán résztvevők. Ebben a vizsgálatban 13 Alzheimer-kórban szenvedő beteg kapott kefir-kiegészítést; Az elemzés azt találta, hogy az oxidatív stressz és a gyulladásos markerek csökkentek, míg motoros készségeik, kognitív funkcióik és memóriájuk javult. Pontosabban, a betegek 28%-os javulást mutattak a Mini-Mental State Examination (MMSE) pontszámaiban, és körülbelül 66%-kal, illetve 62%-kal az azonnali, illetve a késői memóriateszteken. Egy másik, az áttekintésben idézett tanulmány (Agahi et al., 2018) azonban nem talált kognitív előnyöket súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, ami rávilágít a kefir-kiegészítés adagolásának, mikrobiális összetételének és stádium-specifikus hatásainak további vizsgálatára.

Galt = bélhez kapcsolódó limfoid szövet. Az ábra a bélmikrobióta központi szerepét mutatja az emberi egészségben az egymással összefüggő funkciókon keresztül. Szabályozza az immunrendszert azáltal, hogy elősegíti a toleranciát a nem patogén ingerekkel szemben, és versenyez a kórokozókkal. A mikrobiota befolyásolja a bél-agy tengelyt a kétirányú idegi kommunikáción és a bakteriális metabolitok, toxinok és fragmentumok véráramba történő szállításán keresztül, amelyek befolyásolják az agy működését és a gyulladást. Támogatja az anyagcserét azáltal, hogy rövid szénláncú zsírsavakat termel, epesavakat alakít át és emésztőenzimeket szintetizál, miközben hozzájárul a vitamintermeléshez. Az egészséges mikrobiota fenntartja a bélgátot, amely megakadályozza a káros baktériumok melléktermékeinek a véráramba való áttelepülését, és védi a szisztémás és neurológiai egészséget (LeBlanc et al., 2013).

Tanulságok rágcsáló- és légymodellektől

Sok tejterméktől eltérően a kefir jelentősen csökkentett laktózszintet tartalmaz, így a laktóz intoleranciában szenvedők számára jobban emészthető. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a kefir idővel javíthatja a laktóz emésztését azáltal, hogy növeli a jótékony bélbaktériumok jelenlétét.

A fennmaradó vizsgálatok közül négyben részt vettek rágcsálók, nevezetesen egerek, albínó patkányok és Wistar patkányok. Ezek a vizsgálatok az agyszövet változásaira, az ideggyulladásra és a kognitív funkciókra összpontosítottak. Egy kutatási cikk megállapította, hogy a kefir módosította a bél mikrobiomját, csökkenti az agy gyulladását a TLR4 útvonal modulációján keresztül, és javítja a kognitív funkciókat. Ezenkívül a kefir-kiegészítés a béta-amiloid felhalmozódásának csökkenésével, a hippocampalis neuronok megőrzésével és a rágcsálómodellek tanulási képességének javulásával járt.

Egy másik tanulmány kimutatta, hogy az őssejtterápia és a kefir kombinálása hatékonyan véd az oxidatív stressz és az ideggyulladás ellen. A pioglitazonnal, antidiabetikus gyógyszerrel és kefirrel kezelt rágcsálók idegrendszeri károsodását és memóriaromlását mutatták, míg a szimvasztatin (egy lipidcsökkentő gyógyszer) és a kefir együttesen csökkentette az ideggyulladást és az oxidatív stresszt.

Két tanulmány a kefir amiloid felhalmozódásra és neurodegenerációra gyakorolt ​​hatását vizsgálta légymodellek segítségével. Az egyik azt találta, hogy a kefir növeli a motoros funkciót és az antioxidáns aktivitást, miközben csökkenti az amiloid felhalmozódását, míg a másik azt mutatta ki, hogy a kefir csökkenti az agykárosodást, miközben javítja a motoros készségeket és a túlélést. Ezenkívül a biokémiai elemzések megerősítették az oxidatív stressz markerek csökkenését és az idegsejtek túlélésének javulását ezekben a modellekben.

Következtetések

Míg a tünetek kezelése az elsődleges megközelítés az Alzheimer-kór jelenlegi kezelésében, az általánosan használt gyógyszerek nem állítják meg a betegség progresszióját annak ellenére, hogy javítják a kognitív eredményeket. A diétás megközelítést egyre inkább a betegség kialakulásának kockázataként tartják számon, a bioaktív vegyületekben gazdag gazdagsága miatt a kefir áll a középpontban.

Az életmódbeli és táplálkozási beavatkozások és a gyógyszeres kezelések integrálása szükséges, különösen azért, mert az Alzheimer-kór összetett, több tényező által befolyásolt betegség. Míg a kefir ígéretesnek mutatkozik állatmodellekben és egyetlen, humán résztvevőkkel végzett vizsgálatban, hatásai függhetnek a mikrobatörzs összetételétől és adagolásától. Klinikai kísérletekre és longitudinális vizsgálatokra van szükség ennek és más probiotikumoknak a hosszú távú hatásainak értékeléséhez, ezáltal bizonyítékot állítva elő a kognitív hanyatlás megelőzésére szolgáló egyéb beavatkozásokkal való kölcsönhatásaira.

Hatékonyságának és biztonságosságának átfogó ismerete, beleértve az optimális dózisokat és a szabványosított készítményeket, szintén szükséges a terápiás és klinikai kontextusban való hasznosságának méréséhez. Emellett a kutatók hangsúlyozzák, hogy a kefir terápiás potenciálját befolyásolják a mikrobiális tartalom és a fermentációs körülmények változásai, ami további szabványosítási erőfeszítéseket igényel a klinikai megvalósítás előtt. Míg az Alzheimer-kór gyógyítása nem áll rendelkezésre, a feltörekvő kutatások ígéretes stratégiákat kínálnak a szűrés, monitorozás, megelőzés és kezelés javítására.

Források: